Hogyan készítsünk storyboard-ot

…például a szakdolgozatunkba. Ebben segít Ferenczi Gábor összefoglalója:

Hogy lehet egy mozgóképet papíron rögzíteni? Beszéljünk most erről!
(Mutatok majd példákat is)
Kérdés persze az is, hogy minek ilyet csinálni egyáltalán? Először akkor az utóbbiról:
Sok célja lehet! Gyártás előkészítés során afféle jegyzetelési forma, reklámfilmeknél kommunikáció a megrendelő és az ügynokség vagy a rendező között, de használják terepszemléknél, vágásnál a szekvenciák, jelenetek gyors és áttekinthető szerkesztésére, és mint az alábbi esetben: filmelemzésre, emlékezésre, emlékezetes filmek egy nagyobb tekintélyű médiumban: könyvben való megjelentetésére. És még sok mindenre. Esetünkben, esetetekben most pl. arra, hogy egy lapozható könyvformában is beszélhessünk, tájékozódhassunk a filmetekről, gyorsan felidézhessük, és beszélhessünk róla.

Nézzetek először bele ebbe a találomra kiválasztott site-ba:

Itt a filmből kivett frame-eket látjuk. Alatta szöveg, ami arról beszél, ami nem látható, és a dialógot, a hangot is szövegben adja meg.
Több kérdés is felmerül. Amik eszembe jutnak, azokra válaszolok, amik nem, azokat majd kérdezzétek meg tőlem az umg@bkf.hu-n!

Hány képből álljon egy nyomtatott film, mi határozza meg a bemutatandó frame-ek számát?
A válasz – mint a további kérdésekre is – viszonylag egyszerű: a józan ész, és az empátia. Azt kell elképzelni, hogy az is értse, érezze miről szól a film, milyen jellegzetes fordulatok, események, karakterek, érzelmi, vagy logikai határpontok vannak a filmben, aki csak ezt a fényképsort fogja látni. Aki meg már látta, annak a képsort látva maradéktalanul felidéződjön az átélt élmény.

 

Olyan képeket és annyit kell tehát választani, amik nélkül a film érthetetlen, és élvezhetetlen lenne. Olyan képeket, amelyek akármilyen szempontból – és ezt te fogod kijelölni! -  fordulópontot jelentenek, amelyek a film jellemző beállításai, hangulatai… Hogy mégis hányat?

 

Pl. egy egysnittes film esetében hányat? Találd ki! Egy, mintha kevés lenne, nem?… Kettő, mintha szintén… Három? Az már dramaturgia! Az már mintha lehetne… Négy? Szintén erős választás: igazából a 4 az 3+1 kép, vagyis hasonlít nagyon a háromra. 15? 25? Lehet…, miért is ne?
Hacsak azért nem, mert arányaiban elnyomná a szakdolgozatot. Mert ez is nagyon fontos! Annyi helyet adj neki a könyvedben, amennyi helyet megérdemel!

Mekkorák legyenek a képek?
Szerinted? Mondjuk gyufáskatujánál ne legyen kisebb, nem?… Vagy mit gondolsz? Attól függ  – fogod mondani, és igazad van!
Ha pl. sok szöveg kell a kép alá, vagy mellé, akkor kevesebb fér egy
oldalra. Ha a képek önmagukért beszélnek, akkor csak a hangról kell valamilyen formában említést tenni.

Milyen legyen az elrendezés? Egymás mellett legyenek a képek, vagy
egymás alatt? Hol legyen a szöveg, mellettük, vagy alattuk? Vagy az
akció (hogy mi történik a filmnek a kép által megidézett szakaszában)
az egyik oldalon, és a hang (dialóg, jellegzetes zörej, zene eleje,
vége, erősödése, halkulása – tehát változásai!) a másik oldalon?
Lehet így is, lehet máshogy is. Áttekithető legyen, és tetszetős.
Designról van szó, aminek információértéke is van. Magyarul: jól
nézzen ki, érthető, és áttekinthető legyen!

hasznos linkek még:

ez is egy szokásos tipus:

van néhány,amelyben még csak szöveg sincs

http://www.hitchcockwiki.com/wiki/1000_Frames_of_Psycho_(1960)

http://faculty.cua.edu/johnsong/hitchcock/pages/stills/shower-2.html